2010. szeptember 18., szombat

Nagy hála

van a szívünkben.
Isten ránktekintett. Kegyelmesen.
Nagy gond volt nekünk a háziorvos megválasztása, amikor idejöttünk.
Szerettünk volna egy orvost, aki megfelel elvárásainknak. Érdeklődtünk, kérdezgettünk, de akiket csak megkérdeztünk nem nagyon tudták ajánalni saját orvosukat. El is gondolkodtam, túl nagyok lennének az elvárásaink? Pl. az hogy ne mérgelődjön az orvos, ha a pl. fel szeretnénk keresni egy szakorvost is?
Közben, nagyütemben jártuk a szakorvosokat miattam, mert a belügyminisztérium(om) mindig elégedetlen volt azzal amit kapott. Már nehéz volt elviselni a sok gyomorgörcsöt, az összevisszaságot amit ez okozott.
Kisebb (nagyobb) vagyont el is hordtunk a tisztelt fehérköpenyeseknek akik nem mellesleg neves magánrendelőkben dolgoztak.
Nemrég aztán megtörtént a beiratkozás az új háziorvoshoz.
Nevet nem említek, nem tudom mennyire jogszerű, de elmondhatom hogy kitűnő szakemberre találtunk. És amit eddig a szakorvos nem tudottmegoldani, azt ő az első beszélgetés alatt kiszúrta. Néhány kérdés -úgy tűnt milyen egyszerű dolgok- és a felfedezők örömével bejelentette: Ez glutén intolerancia lesz! A tesztek igazolták állítását!
Nagyon hálásak vagyunk Istennek, hogy ad bölcsességet a gyarló embernek, és ezért az orvosért is aki olyan figyelemmel végigkövette mindannyiunk betegségtörténetét.

Az életünk megváltozik, de nem dramatizálunk. Kenyeret nem sokat ettünk eddig sem, csak reggelire, meg vacsorára! :) Nálunk egyszer van főtt étel egy nap, ha marad meg vacsorára is akkor bekanalazzuk. Van, hogy reggeli vagy vacsora nem kenyér hanem valamelyik rokona volt, pl. palacsinta, (nagy kedvenc) mindenképpen Liszt művek! Szóval hát mégis váltunk.
Jelenleg normális árban szeretnénk gluténmentes lisztet találni, mert a 21 RON per kiló szerintem SOK! Következik egy kenyérsütőgép, és kész is vagyunk.
Virsli és társai többet nem laknak nálunk, megelégszünk a sima husival.
Habár a vegetát már rég nem vettem, de a Bors Magic-tól is búcsút mondok, mert ám abban is van glutén. De attól, még megleszünk.
Végülis rengeteg dolog van amit szabad enni, ésmi meg fogjuk találni a legjobb ötvözetet hogy kihozzunk belőle valami finomat.

Áron eredményei nagyon NAGYON rosszak. Nagyon szigorúan kell diétázzon. A bélrendszer nagy gyulladásban van, a tápanyagoknak lehetetlen volt a felszívódás. Szegénykém olyan mint egy árnyék. Amúgy most már bevallom itt is, hogy annak alapján amilyen sovány és HÓfehér már arra gondoltam hogy leukémiás. Aztán, ha én beveszek valamit a fejembe... Sokat szenvedem az ismeret hiánya miatt, így most már csak nagy hála van bennem, hogy minden rendbejön, a maga idején.

Ma ezt énekelgettem a legtöbbet:
Isten szeret minden gyermeket, minden gyermeket a föld színén, és Ő tudja a nevünket néven szólít minket, ott vagyunk az Ő szívén.

A legjobb helyen vagyunk.


12 megjegyzés:

Murray és Adina Clemetson írta...

Nagyon örvendek, hogy jó orvosra találtatok, no meg diagnózisra is. (Van egy barátnőm, aki lisztérzékeny, viszont csodás recepteket próbál ki, és amikor a gyüliben közös vacsora van, ő meg a saját kis dobozából eszik, mindenki (a hölgyek, persze :) meg akarja kóstolni az övét.) Szóval, ez csak bátorítás akart lenni. :)

bemka írta...

Nem tudok nagyon mit írni, de átérzem az aggodalmadat , és átérzem a megkönnyebbülésedet , és igazad van, hogy hálás a szíved.
Legyen szép a vasárnapotok :)

MONI írta...

Kedves Anna szomoruan olvasom amiket irtal mert megertelek de az a jo hogy legalabb megvan a diagnozis.egy kis etrend valtas es minden rendben imatkozom hogy mielobb megerosodjon Aron es sok puszit kuldunk neki neked peddig sok erot!

sedith írta...

Hűha, Anna, ez nem kis dolog! De amint írtad, nem lehetetlenség glutén nélkül élni, bár kétségkívül az eleje nagon nehéz lesz. Egyszer diétáztattam én is Borót, hogy a végére járjak némi kiütéseknek és akkor készítettem néhány gluténmentes pékárut. Ileltve ugyanakkor hűltem el a gluténmentes kenyé-keverék árán, ami akkor is kb. 20 lej körül volt. Szerintem jobban jársz, ha megveszed külön a liszteket (rizs, köles, kukorica, ezek gluténmentesek) és kiegészíted krumplipehellyel, különféle keményítükkel (burgonya- vagy kukorica-) és úgy készítesz kenyeret. Mert bár mi is keveset fogyasztunk, de azért kell.
Nálam van egy kenyérrecept, valamikor ezen az oldalon találtam, de most már nem találom, a megadott link nem működik (nem tudom, miért). itt viszont sok mindent megtalálsz a coeliákiáról és receptek is vannak.
http://www.liszterzekeny.hu/tiki-index.php

Andinál pedig szintén jó kis házias recepteket találsz, gluténmentesen: http://glutenmentesen-andi.blogspot.com/

Illetve nála sok más olyan blog van, ahol gluténmentes ételeket találsz.

Remélem, nem veszed tolakodásnak a fentieket, de mivel ezekről tudok, gondoltam, megosztom veled, hátha segítségedre lesznek.

Így, a végére nem is tudom, mit írjak. Sajnálom, hoyg ez történt, de jó, hogy kiderült, különben sokkal rosszabb lehetett volna. Most már csak annyit, hoyg kitartást!!! és bízz Benne, minden a javunkra válik és további épülésünket szolgálja!

Puszillak sokszor!

iri írta...

Mit is mondjak, mint hogy szeretnek tobbet gondolni ratok s imamban tamogatni!

Anna, írta...

Köszönöm a bátorításokat. Az elején Áronnak eléggé könnypróbáló, de menni fog. Főleg azzal fűszerezve, hogy egy év alatt fel kell erősödni az iskolakezdésre. Azt nagyon várja. De egyúttal el is fogadta, hogy most épülni kell. Nagyon fáradékony és ezt ő is érzi. Meg is kérdezte, "ha erősödni fogok, olyan erős leszek mint Emil?"
Holnap az autó papírjait kell intézze a férjem, aztán alig várom hogy átmehessünk Debrecenbe.

Anna, írta...

Edith, nem veszem tolakodásnak az infókat, sőt örvendek neki. Az Andi blogján már jártam nagyon hasznosnak találom. Az ő oldalán láttam rengeteg linket is, ami szintén nagy segítség az első periódusban. Főleg a kenyésütéshez lesz szükségem receptekre. Sütiket már eddig is sütöttem gluténmentes változatban, ugyanis 8 hónapot egy orvos barátunk házában laktunk, aki ugyanezzel küszködik és amit magunknak sütöttem azt elkészítettem neki is g mentes változatban. Még bejglit is! (szerintem ehetetlen volt, szerinte meg fenséges...)Csak ott könnyebb volt beszerezni az alapanyagokat.
Remélem hozzánk is behozzák a normális árakban kaphatót, mert úgy hallottam pl. K-váron is rengeteg ilyen ember van. Úgyhogy még egy kevés idő és egy jó üzletember észreveszi mit kell csinálni!

Kriszta írta...

én is most olvasom ezeket a bejegyzéseket. sok erőt kívánok neked/nektek!
szeretettel gondolok rád én is!

mutter írta...

nagyon járatlan vagyok a témában, nehezen tudom átérezni magát a problémát, de ésszel felfogom, hogy nem kis kihívás.
kérek Istentől erőt neked hozzá!

Névtelen írta...

...nekem Aron nagyon a szivemhez nott, es nagyon sokat gondolok ra, most pedig nagyon szomoru ezeket olvasni,de hala az Urnak, hogy nem az a diagnozis amit te sejtettel.Kivanok nektek sok erot,es sok turelmet a betegseg hordozasahoz,es mihamarabb erosodest Aronnak.Imadkozunk ertetek.Rebeka

Anna, írta...

Köszönöm Kriszta, Mutter, Rebeka.
Addig lesz fura nekem is amíg automatizálódik a dolog.Most még minden terméken lesem: van-e benne??? Később megszokom és már tudni fogom keresgélés nélkül is.
Rebeka, te is a szívünkhöz nőttél és Áronnak is. Köszönöm a jókívánságot és imáitokat.
A sütés-főzés minden gondjával együtt mellékes, egyszerüen azt várom hogy lássam a javulást!
Érdekes hogy nálam nem lefogyást okozott, hanem állandó puffadást és sok egyebet. Magammal kapcsolatban is megvolt a véleményem az erős alhasi fájdalmak alapján mindenképpen valami rákra gondoltam. Volt úgy hogy nem lehetett hozzáérni annyira fájt. Hála az Úrnak, hogy vége a bizonytalanságank.

Altair írta...

Magyarországon a Fe-Mi-Ni termékeket fogyasztják a lisztérzékenyek, de bizony aranyárban van. :o(

Mi egyszer tankonyhán ettünk, de már nem emlékszem, hogy hogyan készült, én mást főztem. Arra viszont emlékszem, hogy mindenképpen érdemes magadnak elkészíteni, mert a liszt olcsóbb, mint a kenyér. És a kenyeret szeletekre vágva ajánlatos lefagyasztani és a kenyérpirítóban kiolvasztani - mert túl drága ahhoz, hogy hagyjuk tönkremenni. :o(