
Ez lemaradt a tegnapi beszámolóból.
Sütés nélküli recepteket azért szeretem, mert amíg megsül ez-az a lerben, addig elkészül egy-egy ilyen "sületlen süti" is.
Mikor először készítettem biztosan a netről szereztem a receptet hozzá. Aztán a mennyiségeken annyit kellett alakítani, hogy most már nem receptezek.
Mindent ízlés szerint teszek bele.
Azért egy körülbelül recept mégis:
Most Kb 1,5 kg háztartási keksz (én most petit kekszet vettem amit robottal porrá zúztam, nem maradhat nagyon darabos mert akkor nem lehet jól nyújtani), 3 knl kakaó, Rum esenc, 1 Ráma margarin, cukrot nem tettem, tejjel gyúrtam elég keményre. Arra kell vigyázni hogy nyújtható legyen. HA túl puha, ragad össze-vissza. Ha túlságosan kemény és száraz akkor nyújtás közben repedezik, kicsit kezelhetetlen. Tehát a lényeg az hogy lehessen dolgozni vele szépen. Annyi részre osztjuk, amilyen csinosra akarjuk készíteni. Ezt most 4 részre oszotottam. Kinyújtjuk, és rákenjük a tölteléket. Feltekerjük. Becsomagoljuk aluóliába, vagy amibe akarjuk, és lehűtjük mielőtt szeleteljük. Ha hamar szeletelhetővé akarjuk tenni, akkor tegyük be egy órára a fagyasztóba. Fagyosan, ill. lehűtött állapotban, a csíkok szépen látszanak. Ha frissen szeleteljük a csíkok összemosódnak. Hűtve finomabb is.
Töltelék: 1 Ráma margarint kb fél csésze porcukorral és egy 200 gr-os kókuszreszeléket összekeverünk. A cukor mennyisége a krémnél attül függ (legalábbis nálam), hogy milyen édes a kekszmassza. Ha az édesebb kekszből van akkor a tölteléket nem készítem annyira édesnek. A tölteléket is osszuk el annyi egyenlő részre amennyibe a keksztésztát osztottuk, nehogy töltelék nélkül maradjunk az utolsó darabnál.
Nári verzió (de nemcsak): tej helyett ami hamar megsavanyodhat benne, dobozos narancslével gyúrom a tésztát. Ilyenkor több cukor kell bele. Jöhet még baracklekvár vagy narancslekvár 2 kanállal. A töltelék igazodik újra az alaptésztához.
Nagyon finom, nálunk családi kedvenc.
Ha valakinek van "jól bevált" mindig használatos receptje, nyugodtan írja meg.