Méhozzá ilyen hamar...
Ma este csak nekikeseredtem, mert hát nem létezik, hogy annyira béna legyek, hogy ne tudjam elkészíteni. Pedig létezik. Na, de kivételesen mégis SIKERÜLT.
Recept mégiscsak a Colette blogjáról, ez az ami nem sikerült korábban, de módosítottam rajta.
Később bepötyögöm, most egyszerűen csak örülök a sikernek...
1 kanál tészta nagyon elég, ez majd szétfolyik.
Ez mé nem a lesikeresebb, de az adag végére, már egészen belejöttem.
A gyerekek azonnal fagyit akartak enni!!!
Nyami, nyami.
6 megjegyzés:
"Így" jár az aki nem adja fel:)-ügyes vagy!
Olyan jó hozzád jönni :)
Szeretem azokat az embereket akik a kis dolgoknak is nagyon tudnak örülni. Neked minden szavad hálaadás.
Nem tudnád ezt nekem megtanítani?
Abiél: köszönöm, férjem szerint előttem nincs akadály... pedig szerintem van, de nem illik ellenkezni :))
Bemka drága, nagyon kedves vagy. Ezt még én is tanulom. Nem mondhatom el, ohgy MINDEN szavam mindig hálaadás.
Azt elmondhatom hogy szeretném. Egyre inkább.
Amit Pál apostol megtanult azt szeretném én is megtanulni.
Filippi 4:11-13.
"mert én megtanultam, hogy azokban, amelyekben vagyok, megelégedett legyek.
Tudok megaláztatni is, tudok bővölködni is; mindenben és mindenekben ismerős vagyok a jóllakással is, az éhezéssel is, a bővölködéssel is, a szűkölködéssel is.
Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít."
Nagyon ügyes, és kitartó vagy, megvan az eredménye!!! Veled együtt örülök az ostyasütőnek,a jó receptnek, a kikísérletezettnek!
De jó nálad gyereknek lenni. :)
Köszönöm Kiskukta.
beszand: remélem a csemeték is így gondolják...
Megjegyzés küldése